Lesothói Királyság

Angolul: Kingdom Of Lesotho

Sesotho nyelven: 'Muso Oa Lesotho

Bevezető:

Földrajzi adottságainak köszönhetően Lesotho nagyjából elkerülte az Afrika többségét nyomorba döntő háborúkat, faji tisztogatásokat és a politikai instabilitást. Bár az országot a Dél-Afrikai Köztársaság teljesen körbefogja, a magas hegyláncoknak köszönhetően, melyek a határokat jelzik, mégis távol van attól. Lesotho a gyors modernizáció és az ősi kultúrák gyakran meglepő keveréke. A legtöbb utazó Dél-Afrikából ruccan ki és valódi megkönnyebbüléssel fogadja az ország kellemes, apartheid-mentes légkörét.

Mindazonáltal Lesotho, mint az afrikai államok többsége, küszködő harmadik világbeli ország, mely elismertségét megbízható turizmusának köszönheti. A tömegközlekedés, a szervezett utak és kirándulások megbízhatók, valamint a helyiek mindig készek segítséget nyújtani. Bár 200 évig az ország a brit és búr uralom között sodródott, az önállósághoz meglehetősen sima úton jutott el. Bár az ország belpolitikai helyzete még nem teljesen átlátható, a politikai instabilitás és ennek adott esetben erőszakká történő átalakulása, távol áll az országtól a jövőben is.

Környezet, éghajlat:

Lesotho hegyekkel borított királyság, melyet Dél-Afrika teljesen közrefog. Alakja majdnem tökéletes kör, területe megközelítőleg Belgiuméval egyenlő. A nehezen járható terep és a Drakensberg valamint Maluti hegyláncok hosszú időn át nyújtottak védelmet az itt élőknek, kik magukat Basothonak nevezik. Az ország egész területe a tengerszint felett minimum 1000 méterrel fekszik, a legmagasabb pontja pedig jóval 3000 méter fölé magasodik. Nem véletlen tehát, hogy a turisták "égi királyságnak" is nevezik az országot. A hegyek nyugat felé lejtenek és itt a határ közelében lévő síkságon él az ország lakosságának kétharmada.

Lesothoban a nyarat halálos villámcsapásokkal együtt járó hatalmas zivatarok jellemzik. Az országot érő csapadék 85 %-a október és április között hullik le, míg a hegyekben május és szeptember között gyakran havazik. A viharok ellenére évente több mint 300 napon büszkélkedhet az ország ragyogó kék éggel.

Látnivalók:

Maseru

A nyugati határ közelében fekvő város sokáig egy poros alvóváros volt, fejlődése igazán az 1970-es években indult el. Lakossága manapság sem haladja meg a 200000 főt, első utcáját 1947-ben kövezték le a brit királyi család látogatásának tiszteletére. A város legfőbb erénye, hogy az Afrikára jellemző népességrobbanás és terjeszkedés ellenére megőrizte kellemes, nyugodt hangulatát. A fővárost "faluvárosok" veszik körül, mint például Phomolong, ahol rögtön megcsodálhatjuk a lakosság hagyományos életstílusát. Itt számos szórakozó hely található, ahol legfőképp az itt dolgozó európaiakba futhatunk bele, kik szívesen szolgálnak tanáccsal, ha nem tudjuk, hogy mit csináljunk. A tanácsaiktól függetlenül azért mindenképp keressük fel a Kalapkészítő műhelyt, a Királyi Palotát és a Nemzeti Múzeumot, melyek mind egy egy kilométer sugarú körben találhatók a városközpont körül.

Thaba-Bosiu

I. Moshoeshoe erődje, melyet először 1824 júliusában használtak védelmi célokra 16 kilométerre keletre található Maserutól. Ez a legfontosabb történelmi jelentőségű hely az ország számára. Az idelátogató turistát idegenforgalmi iroda várja, mely szervezett kiránduló utakat kínál a legjobb kilátást nyújtó helyekre. Az erőd egyébként 40 évig folyamatosan állt ellen támadásoknak és egyszer sem került ellenséges kézre. A fővárosból a Hyperama bevásárlóközpont elől induló minibuszokkal közelíthető meg egy dollárért.

Teyateyaneng

A hely nevének jelentése a "Futóhomok földje", mely nem hangzik túlságosan vendégcsalogatóan. De a várost a kormányzat a nemzeti képző- és iparművészetek központjává fejlesztette. A várost egyébként a köznyelvben TY hívják és az egész országból összegyűjtve, itt találhatók legszebb törzsi szőnyegek és legjobb gyapjútermékek. A város Maserutól 30 km-re északkeletre található és leginkább minibusszal közelíthető meg.