Libanoni Köztársaság

Bevezető:

Bejrútot egykoron "Kelet Párizsának" nevezték, napjainkban azonban a Föld egyik legveszélyesebb területének számít, és messze elkerülik a turisták. Pedig az ország remek adottságokkal rendelkezik, ősi települések, római kori romok, remek síterepek és az iszlám építészet csodálatos remekművei kápráztatják el a vakmerő utazókat. Egyes országrészek kivételével manapság már nem kell komolyabb veszélytől tartani, de azért ha úgy döntünk, hogy elutazunk ebbe a varázslatos országba, akkor inkább szervezett utazást válasszunk, és akkor biztos, hogy nem történik semmi baj.

Környezet, éghajlat:

Libanon a Földközi-tenger keleti partvidékén fekszik, Szíria és Izrael "ölelésében". Kicsiny területe ellenére domborzata nagyon változatos. A keskeny tengerparti sáv az ország szíve, itt él a lakosság nagy része. Az ország belsejét a Libanoni-hegység vonulata uralja, legmagasabb pontja a Qornet as-Sawda 3000 méter magas. Tovább haladva az ország belseje felé érjük el az 1000 méter mély Bekaa völgyet, mely kiváló bor- és marihuána termő vidék. Az Anti -Libanon hegység a völgytől keletre húzódik.
A változatos domborzat miatt az éghajlat is óriási eltéréseket mutat. A partvidéken mediterrán éghajlat uralkodik, a tél hűvös és esős, a nyár száraz és forró. A hegyekre hegyvidéki klíma a jellemző, nyáron kellemes hőmérsékletével, télen pedig remek sípályáival csalogatja a vidék a forróság vagy az eső elől menekülőket. A Bekaa völgyben a nyár elviselhetetlenül forró, télen pedig a hideg és a havazás teszi próbára az itt élőket.

Látnivalók:

Bejrút még nem tért magához a 17 éves háború sokkjából, az épületek nagy részén még látszanak a bombázás nyomai, a városban óriási a zsúfoltság és a káosz. A kaotikus állapotot tovább növeli az építészeti kettőséget. Gyönyörű iszlám építészeti emlékek bújnak meg a betonrengetegben, modern házak mellett hagyományos házak találhatók, a széles utakon pedig a legújabb autók előzgetik a többévtizedes roncsokat. A Hamra negyed a főváros üzleti, kereskedelmi és turisztikai központja. Itt vannak a leghíresebb múzeumok, az egyetem Régészeti Múzeuma és a Sursock Múzeum. A belváros egy részét sikerült helyreállítani, nagy része azonban még mindig romokban hever. A Nagy Mecset az egyetlen számottevő építészeti emlék ezen a környéken. A tengerparti Galamb Szikla a város legérdekesebb természeti látnivalója.

Byblos 7000 éve lakott, az ókori kereskedelem egyik legfontosabb központja volt. A fennmaradt emlékek között ezért éppúgy találunk 2500 éves kunyhómaradványt, mint római kori amfiteátrumot, de krisztus előtt 2800-ból is maradtak emlékek, Baalat Gebal temploma és egy L alakú templom. A város másik nevezetessége a Viaszmúzeum, ahol a libanoni történelem leghíresebb és leghírhedtebb alakjait lehet megismerni. A város strandja remek.

Tyre városa római kori romjairól híres. Vízvezetékeket, szarkofágokat és egy 20000 nézőt befogadó színházat is megcsodálhatunk itt. A színházban minden nyáron művészeti fesztivált rendeznek. Sajnos a város nagyon közel van az izraeli határhoz, ezért meglehetősen veszélyes idelátogatni.

Gasztronómia:

A helyi ételek fantasztikusan finomak, az ízletes és friss alapanyagokat remekül bolondítják meg a helyi fűszerekkel, így kapják meg a török és arab konyha enyhén franciás elegyét. Előételként általában spenótos pitét, sült sajtot, töltött szőlőlevelet szolgálnak fel. A főétel általában bárányból vagy halból készül, ezt töltik meg rizzsel vagy dióval. Salátával tálalják. A nemzeti étel a kibbe, amely darált nyers vagy sült bárányhús pitába töltve. Az italok közül ne hagyjuk ki a kávét, az ayrant és a legnépszerűbb szeszes italt, az arakot se.